Egész napos iskola
Az iskolakezdés, a váltás a családias nevelést biztosító óvodából egy tanintézmény keményebb világába sosem volt problémamentes feladat. Ezt a folyamatot minden iskola igyekszik megkönnyíteni kisiskolásai számára. Mi erre legmegfelelőbbként az iskolaotthonos formát választottuk. Első ilyen osztályunk az 1986/87-es tanévben indult. Tapasztalataink bőségesek, és kitartásunk emellett a munkaforma mellett arról tanúskodik, hogy ezek a tapasztalatok jók; az iskolaotthon valóban segíti az átmenetet, a beilleszkedést és a helyes tanulási szokások kialakítását.
Iskolánkban az első három évfolyamon dolgozunk ebben a formában, a negyedik évet már a felső tagozatra való felkészülés jegyében hagyományos értelemben vett napközisként végzik a gyerekek.
Melyek az előnyei ennek az oktatási formának?
Minden elsős kisgyerek két tanítóval kezdi tanulmányait, akik a tantárgyakat - szakmai tapasztalataik, tudásuk és hajlandóságuk szerint - egymás között megosztva tanítják. Egyikük a humán blokkért, míg kollégája a matematikai és természettudományos blokkért felelős. Ez a szisztéma lehetőséget ad a tanítóknak arra, hogy saját tantárgyaikat professzionálisan, a korszerű tartalmakat és formákat megismerve, magukat folyamatosan tovább képezve tanítsák.
Az iskolaotthon keretében a felzárkóztatás és tehetséggondozás mint alapvető tanítói feladat olyan jól valósul meg, hogy évismétlésre intézményünkben nem kerül sor, és versenyeredményeink városi, megyei és országos szinten is kiemelkedők.
Iskolaotthonos osztályainkban - mivel a gyerekek 08 - 16-óráig az iskolában vannak - házi feladataikat is az iskolában végzik el. Matematika és magyar óráikat önálló tanulás nevű órarendi egység követi, ami rövidebb, mint egy tanóra - általában 20-25 percig tart. Ekkor a gyerekek önállóan, ha szükséges tanítói irányítással végzik el készségfejlesztő, gyakorló, felzárkóztató vagy tehetségfejlesztő feladataikat. Ilyen módon levesszük a családokról az otthoni gyakorlás terhét.
Napirend
Az iskolaotthonos osztályba járó kisgyerek órarendje eltér hagyományos keretek között tanuló társáétól. Az eltérés oka az, hogy az órarend összeállításakor figyelembe vesszük a gyerekek napi terhelhetőségét. Ezért az órák nem sűrű egymásutánban követik egymást, hanem közbeiktatott rövidebb-hosszabb szünetekkel megszakítva tartanak délutánig. Ezt az időt rugalmas határokkal a tanító maga osztja be, és minden esetben a gyerekek érdeke szerint kell döntenie. A szünetek a szabadban és mozgásos tevékenységgel zajlanak.
Az oktatási forma pedagógiai előnyei
A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, a különböző nevelési helyzetek elemzésére.
A tanítók között a felelősség-megosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét pedagógus tanít és napközizik is.
Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb lehet
A házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat. A gyermekek hét közben nem viszik haza a táskájukat.
Szabadidő, mozgás, játék, fejlesztés
A szabadidő eltöltésének számosak a lehetőségei. A levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, kreatív manuális foglalkozás, kiállítások látogatása, rövid kirándulások (látogatás óvodába, lovardába, stb.). A szabadidős programok során szerzett apró sikerélmények megalapozzák a tanulók tanórai aktivitását. A gyerekek járnak úszni, korcsolyázni, teniszezni.
Az órarend lehetővé teszi, hogy a hét egyik napján 3 órát a környezetvédelemmel-környezeti neveléssel kapcsolatos foglalkozásokra fordíthatnak az osztályok (látogatások erdei iskolába, szennyvíztelepre, természetvédelmi területekre, arborétumba stb.).
